Portahírmondó
Család-Barát Magazin 2018. november 23. elsõ mese
Múltidézõ Porta - õrségi szállás - 2018. november 23.
Kedves Vendég !
Mai napon lehetõségem adódott az Õrségi Ízek Portája gazdaasszonya, Horváthné Tamaskó Ildikó és Tamaskó Sándor hagyományõrzõ kópickötõ társaságában a Család-Barát Magazin élõ adásában szerepelni. Október közepén érkezett az invitáló telefonhívás a novemberi pénteki napra- pénteken a tájegységek étkeit mutatják be - , melyet azzal a feltétellel fogadtam el, hogy ne egyedül menjek, hanem Ildikó és Sándor részére is biztosítsanak bemutatkozási lehetõséget. Azt gondolom, hogy az Õrségbe utazó vendégnek a falusi, õrségi szállás igénybevételén túlmenõen nemcsak a táj szépsége, a természeti értékek, a tanösvények ( Õrségi Nemzeti Park tanösvényei ) a szakrális értékek ( veleméri árpád kori templom, õriszentpéteri árpád kori templom ) a kódisállásos házak, a Pityerszeri Népi Mûemlékeggyüttes megtekintése a fontos, hanem a falusi turizmus részét képezi az Õrség gasztronómiája és az õrségi kézmûvesség is. Célunk volt a mûsor által a tájegységre jellemzõ speciális ételalapanyagokat, étkeket készítését bemutatni. Így készítettünk tejfölös kerekrépafõzeléket és sütõtökös hajdinamálét. 
A kerekrépa ( hivatalos nevén tarlórépa ) Vas és Zala megyében ismert. Másodvetés, amikor az elsõ gabona kikerül a földbõl feltörik a tarlót és szétszórva vetik el. Amennyiben kap egy jó esõt megnövekedik és október vége felé lehet szedni. Azt vallom, hogy a kerekrépa sokkal egészségesebb, mint a káposzta, mert könyebben emészthetõ és nem kell vegyszerezni. Többnyire savanyított ( kovásszal,erjesztéssel ) formában kerül az asztalunkra. Un. répaszíjun kell leszelni, mert jó hosszú csíkokra célszerû, hogy savanyításkor ne szottyadjon össze. Hasonlóképpen készítjük, mint a savanyúkáposztából készült étkeket. Nem savanyított formában az évi elsõ répából a répás-béles, vagy gobonca halottak napján kerül az õrségi ember asztalára. Cukros-tejes zsiradékon megpároljuk a répát ( melyet a négylyuku reszelõn reszelünk le) és vagy kevésbé kidolgozott rétestészta, vagy sovány laskatészta közé kerül. Rétestölteléknek is kíváló a cukros-tejes zsiradékon megpárol kerekrépa. Bár még meglehetõsen kevesen kóstolták, de az északi országokban ( ahol sokkal nagyobb becsülete van a kerekrépának ) a levelét salátának fogyasztják. Kipróbáltam, finom, javaslom ! Különösen az Õrség fizetõeszközével, az Õrség aranyával, a tökmagolajjal kíváló.
A hajdina ( pohánka, tatárka néven ismert még ) szintén másodvetés. A szegényes õrségi föld ezáltal két gazdasági hasznot is hozott. Apró magjának konyhakésszé tétele meglehetõsen nehézkes. Fel kell gõzölni, lekoptatni és megszárítani. Régmúltban minden háztartásban kéznél volt a keményfából készített hajdinakoptató malom, amivel a család pár kilós éves szükségletét konyhakésszé tették. Az õrségi ember nem vette meg a rizst, hajdinás véreshurkát készített. Talán az õrségi szállás igénybevételére vállalkozó turista a falusi turizmus keretében lehetõséget kap a hajdinás véreshurka, a hajdinás vargányaleves, ill. a hajdinaméz megkóstolására. Ferenc József kizárólag õrségi hajdinamézet engedett az asztalára tenni. Bizonyára megvolt az indoka erre !
No jól elkanyarodtam a Család-Barát Magazintól, mára ennyi, kedves õrségi szállást igénybevevõ kedves vendég ! folytatása következik!
Múltidézõ Porta Gaál Zsuzsanna õrségi szállás tulajdonos 
